Termékdíj ügyintézés

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdések:

  • kell-e nekünk termékdíjat fizetnünk,
  • mi a termékdíjfizetés alapja,
  • mi a bevallás határideje,
  • mely termékek után keletkezik díjfizetési kötelezettség,
  • hogyan kell kialakítani a nyilvántartást,
  • hogyan kell elkészíteni a bevallást,
  • hogyan rendezhető a múltban elmulasztott kötelezettség?

A környezetvédelmi-termékdíj fogalmával és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekkel még mindig sok vállalkozás nincs teljesen tisztában. Sokaknál fel sem merül, hogy lehet ez irányú kötelezettségük, pedig pl. minden vállalkozás amelyik külföldről hoz be árut vagy csomagolóanyagot, vagy termékdíj köteles terméket importál vagy állít elő annak keletkezik bevallási és fizetési kötelezettsége. Továbbá a számlázással kapcsolatosan is sok hibát szoktunk észlelni, melyekre érdemes és szükséges is figyelni, hiszen ezeket is ellenőrzi a NAV.

A környezetvédelmi termékdíj ellenőrzések elődleges célja az adóalanyi kör szélesítése, azon adózók feltárása, akik adóalanynak minősülnek, bejelentkezési kötelezettségüknek azonban nem tettek eleget( az EKAER rendszer bevezetésével még könnyebben lehet eljutni az ilyen vállalkozásokhoz). Adatgyűjtésre irányuló vizsgálat elsősorban azoknál a gazdálkodóknál indokolt, amelyek adóalanyisága a tevékenységi köre alapján leginkább valószínűsíthető. Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget bejelentkezési vagy egyéb termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek a NAV mulasztási bírságot szab ki, melynek mértéke 500 000 forintig terjedhet.

A termékdíjköteles termékek köre:

  1. az akkumulátor;
  2. a csomagolószer
  3. egyéb kőolajtermék;
  4. elektromos, elektronikai berendezés;
  5. gumiabroncs;
  6. reklámhordozó papír;
  7. egyéb műanyag termék;
  8. egyéb vegyipari termék;
  9. az irodai papír.

2017-ben kevés lényegi változás történt a környezetvédelmi termékdíj szabályozás tekintetében, inkább egyszerűsítések, pontosítások történtek a jogalkotó részéről.

A környezetvédelmi termékdíj bevallásokat továbbra is általában negyedévente és elektronikus úton kell benyújtani az adóhatósághoz, valamint a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegét is eddig az időpontig kell megfizetni.

A környezetvédelmi termékdíj kötelezettségek bevallására a 17KTBEV nyomtatvány szolgál.

Fontos változás, hogy a termékdíj átalány 2017-től már választható többek között az autóbuszok és az áruszállító gépjárművek esetében is. Ennek következtében e gépjárművek esetében a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség meghatározásakor már nem kell a termékdíj köteles összetevők (pl. akkumulátor, kenőolaj, gumiabroncs) tömegét megállapítani. A termékdíj bevallásban ebben az esetben csak a gépjárművek darabszámát, valamint a megfelelő KT kódot kell feltüntetni, és a program automatikusan meghatározza a fizetendő termékdíj átalány mértékét.

2017-től változott a CSK illetve KT kódok felépítése is, ezért a környezetvédelmi termékdíj bevallás elkészítésekor mindenképpen javasoljuk a végrehajtási rendelet (343/2011 Kormányrendelet) 1. számú mellékletének tanulmányozását.

A környezetvédelmi termékdíj bevallás elkészítésénél további fontos változás, 2017.január 1től nem minősül műanyag bevásárló-reklám táskának a műanyag hűtőtasak, illetve hűtőtáska, hanem műanyag csomagolószernek. Az átsorolás eredményeképpen az eddigi

  1. 900 Ft/kg termékdíj-tétel lecsökkent 57 Ft/kg-ra.

Továbbá 2017-től nem kell termékdíjat fizetni az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák, valamint a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból, biológiai úton lebomló műanyagból készült csomagolószer után, viszont a bevallási kötelezettség ezen termékek után továbbra is fennáll.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a környezetvédelmi termékdíj megfizetése nem mentesít a hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás alól.

Adatszolgáltatási kötelezettség csomagolási hulladék, elektronikai hulladék, valamint elem- és akkumulátor hulladék keletkezése esetén áll fenn.

A vonatkozó kormányrendeletek szerint adatszolgáltatási kötelezettsége van többek között a gyártóknak, valamint a közvetítő szervezeteknek is. Fontos megjegyezni, hogy gyártónak nemcsak a csomagolás belföldi létrehozója, illetve elemek, akkumulátorok, valamint elektronikus berendezések belföldi gyártója minősül, hanem azok a vállalkozások is, akik a fent felsorolt termékeket külföldről behozzák és azt követően Magyarországon forgalomba hozzák.

A csomagolási hulladékok vonatkozásában az adatszolgáltatás határideje 2017. január 31. Az elemek, akkumulátorok, valamint az elektromos és elektronikus berendezések esetében az éves adatszolgáltatást 2017. február 20-ig kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatásokat mindhárom termékkör vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (más néven: Zöldhatóság) kell benyújtani. Csomagolások esetében az adatszolgáltatást kizárólag papír alapon lehet teljesíteni a Zöldhatóság honlapjáról letölthető nyomtatványon. Az elemekkel és akkumulátorokkal, valamint az elektronikai berendezésekkel kapcsolatos adatszolgáltatások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújthatók be, amelyekhez előzetesen egy meghatalmazást is regisztráltatni kell szintén elektronikus úton.

Mint a médiából már lehetett hallani róla, az adótörvény évről évre, így 2016-ban is hozott némi változást.

Az idei változások főleg az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtését, a szabályozás pontosabbá tételét és a jogértelmezés megkönnyítését szolgálják. Több új fogalom meghatározást, fogalmi pontosítást, és szövegpontosítást tartalmaznak.

A 2016. január 1-től alkalmazandó változások rövid áttekintése.

Külföldre történő kiszállítás: amennyiben a termékdíjköteles terméket többször értékesítik úgy, hogy az az első forgalomba hozótól közvetlenül külföldre kerül kiszállításra, nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy ki fuvaroztat.

Saját célú felhasználás: a külföldről beszállított termékek csomagolásának leválasztásakor az lesz a termékdíj fizetésre kötelezett, aki a kicsomagolást végzi, azaz, aki a termék birtokosa a csomagolás leválasztásakor. Tehát nem számít ki a termék tulajdonosa. Ez a legtöbb esetben a logisztikai cég.

Egyéni teljesítés: az egyéni teljesítés sokat változott, így az adminisztrációs nehézségek miatt csak azoknak a gazdálkodóknak éri meg, akik nagy mennyiségben, könnyen visszagyűjthető hulladékot képeznek.

Gépjármű átalány: A gépjármű gyártók és forgalmazók számára 2016-tól lehetőség nyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetésére. Ez csak egy lehetőség, nem kötelező!
Az átalánydíj lehetősége csak a személygépkocsi és motorkerékpár termékdíjas alkotórészei (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektronikai berendezések) esetén áll fenn (a tehergépjármű esetén például nem). A gépjármű termékdíj átalánya (más termékek után fizetett átalánydíjjal ellentétben) visszaigényelhető a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
A bevallást negyedévente meg kell tenni és előleg fizetési kötelezettség is fennáll.

Csomagolás fogalma: közelítették a fogalmakat a Hulladékgazdálkodási törvény és a Termékdíj törvény között. A csomagolás fogalmát például átvette a Termékdíj törvény a Hulladékgazdálkodási törvényből. Fontos itt is kiemelni, hogy a gazdálkodóknak a termékdíjas kötelezettségük mellett hulladékgazdálkodási kötelezettségük is lehet, amit a Hulladékgazdálkodási törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek szabályoznak és nem a Termékdíj törvény.

Számlán való feltüntetési szabályok enyhítése: 2016-tól sokkal kevesebb esetben áll fenn a köztelező záradék alkalmazása.
Gyakorlatilag csak visszaigénylésre jogosult vevő kérésére, vagy átvállalási szerződések esetén marad a feltüntetési kötelezettség.

Egyéni hulladékkezelés: egyszerűsödik a bevallási rendszer, kitolódnak a határidők.

Kézműipari termékek: definiálva lett a kézműipari termék és a kézműipari tevékenység fogalma. Erre azért volt szükség, mert az egyéb vegyipari termékeknél a kézműipari termékek 2016-tól kivételként szerepelnek és nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség utánuk.

Szankciórendszer: pontosításra kerültek a termékdíjjal kapcsolatos szankciórendszer elemei. Késedelmi pótlék került bevezetésre a késedelmes fizetésre és jogosulatlan visszatérítésre is, továbbá új fogalmak jelennek meg a törvényben, mint a termékdíj hiány, a termékdíj különbözet, a termékdíj tartozás. A pontosításokra  a termékdíj szabályozás és az Art. összehangolása miatt volt szükség.

Az egyre fokozódó adóhatósági ellenőrzések miatt első lépésként szeretném felajánlani az érintetteknek egy helyszíni látogatás, konzultáció lehetőségét, melynek keretében áttekintésre kerülhet a vállalkozás elévülési időn belüli tevékenysége a környezetvédelmi termékdíj vonatkozásában.

A cél, hogy az Önöket érintő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket feltárja, megismertesse Önökkel, vizsgálja az annak való megfelelést, belső szabályzatot dolgozzon ki  és esetleges mulasztás esetén megoldást kínáljon.

 

Copyright © 2012. All Rights Reserved.