Termékdíj ügyintézés

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdések:

  • kell-e nekünk termékdíjat fizetnünk,
  • mi a termékdíjfizetés alapja,
  • mi a bevallás határideje,
  • mely termékek után keletkezik díjfizetési kötelezettség,
  • hogyan kell kialakítani a nyilvántartást,
  • hogyan kell elkészíteni a bevallást,
  • hogyan rendezhető a múltban elmulasztott kötelezettség?

A környezetvédelmi-termékdíj fogalmával és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekkel még mindig sok vállalkozás nincs teljesen tisztában. Sokaknál fel sem merül, hogy lehet ez irányú kötelezettségük, pedig pl. minden vállalkozás amelyik külföldről hoz be árut vagy csomagolóanyagot, vagy termékdíj köteles terméket importál vagy állít elő annak keletkezik bevallási és fizetési kötelezettsége. Továbbá a számlázással kapcsolatosan is sok hibát szoktunk észlelni, melyekre érdemes és szükséges is figyelni, hiszen ezeket is ellenőrzi a NAV.

A környezetvédelmi termékdíj ellenőrzések elődleges célja az adóalanyi kör szélesítése, azon adózók feltárása, akik adóalanynak minősülnek, bejelentkezési kötelezettségüknek azonban nem tettek eleget( az EKAER rendszer bevezetésével még könnyebben lehet eljutni az ilyen vállalkozásokhoz). Adatgyűjtésre irányuló vizsgálat elsősorban azoknál a gazdálkodóknál indokolt, amelyek adóalanyisága a tevékenységi köre alapján leginkább valószínűsíthető. Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget bejelentkezési vagy egyéb termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek a NAV mulasztási bírságot szab ki, melynek mértéke 500 000 forintig terjedhet.

Mint a médiából már lehetett hallani róla, az adótörvény évről évre, így 2016-ban is hozott némi változást.
Az idei változások főleg az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtését, a szabályozás pontosabbá tételét és a jogértelmezés megkönnyítését szolgálják. Több új fogalom meghatározást, fogalmi pontosítást, és szövegpontosítást tartalmaznak.

A 2016. január 1-től alkalmazandó változások rövid áttekintése.

Külföldre történő kiszállítás: amennyiben a termékdíjköteles terméket többször értékesítik úgy, hogy az az első forgalomba hozótól közvetlenül külföldre kerül kiszállításra, nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy ki fuvaroztat.

Saját célú felhasználás: a külföldről beszállított termékek csomagolásának leválasztásakor az lesz a termékdíj fizetésre kötelezett, aki a kicsomagolást végzi, azaz, aki a termék birtokosa a csomagolás leválasztásakor. Tehát nem számít ki a termék tulajdonosa. Ez a legtöbb esetben a logisztikai cég.

Egyéni teljesítés: az egyéni teljesítés sokat változott, így az adminisztrációs nehézségek miatt csak azoknak a gazdálkodóknak éri meg, akik nagy mennyiségben, könnyen visszagyűjthető hulladékot képeznek.

Gépjármű átalány: A gépjármű gyártók és forgalmazók számára 2016-tól lehetőség nyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetésére. Ez csak egy lehetőség, nem kötelező!
Az átalánydíj lehetősége csak a személygépkocsi és motorkerékpár termékdíjas alkotórészei (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektronikai berendezések) esetén áll fenn (a tehergépjármű esetén például nem). A gépjármű termékdíj átalánya (más termékek után fizetett átalánydíjjal ellentétben) visszaigényelhető a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
A bevallást negyedévente meg kell tenni és előleg fizetési kötelezettség is fennáll.

Csomagolás fogalma: közelítették a fogalmakat a Hulladékgazdálkodási törvény és a Termékdíj törvény között. A csomagolás fogalmát például átvette a Termékdíj törvény a Hulladékgazdálkodási törvényből. Fontos itt is kiemelni, hogy a gazdálkodóknak a termékdíjas kötelezettségük mellett hulladékgazdálkodási kötelezettségük is lehet, amit a Hulladékgazdálkodási törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek szabályoznak és nem a Termékdíj törvény.

Számlán való feltüntetési szabályok enyhítése: 2016-tól sokkal kevesebb esetben áll fenn a köztelező záradék alkalmazása.
Gyakorlatilag csak visszaigénylésre jogosult vevő kérésére, vagy átvállalási szerződések esetén marad a feltüntetési kötelezettség.

Egyéni hulladékkezelés: egyszerűsödik a bevallási rendszer, kitolódnak a határidők.

Kézműipari termékek: definiálva lett a kézműipari termék és a kézműipari tevékenység fogalma. Erre azért volt szükség, mert az egyéb vegyipari termékeknél a kézműipari termékek 2016-tól kivételként szerepelnek és nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség utánuk.

Szankciórendszer: pontosításra kerültek a termékdíjjal kapcsolatos szankciórendszer elemei. Késedelmi pótlék került bevezetésre a késedelmes fizetésre és jogosulatlan visszatérítésre is, továbbá új fogalmak jelennek meg a törvényben, mint a termékdíj hiány, a termékdíj különbözet, a termékdíj tartozás. A pontosításokra  a termékdíj szabályozás és az Art. összehangolása miatt volt szükség.

Az egyre fokozódó adóhatósági ellenőrzések miatt első lépésként szeretném felajánlani az érintetteknek egy helyszíni látogatás, konzultáció lehetőségét, melynek keretében áttekintésre kerülhet a vállalkozás elévülési időn belüli tevékenysége a környezetvédelmi termékdíj vonatkozásában.

A cél, hogy az Önöket érintő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket feltárja, megismertesse Önökkel, vizsgálja az annak való megfelelést, belső szabályzatot dolgozzon ki  és esetleges mulasztás esetén megoldást kínáljon.

 

Copyright © 2012. All Rights Reserved.